A cikket írta:
Iványi Orsolya
A menopauza során a nő menstruációs ciklusa befejeződik, a petefészkekben leáll az ösztrogén és a progeszteron hormontermelés, és ez véget vet a természetes szülés lehetőségének.
Hormonok szabályozzák az agy működését is, ez azt is jelenti, hogy a menopauza neurológiai folyamat is.
„A menopauza sok tünetét nem közvetlenül a petefészkek idézik elő, gondoljunk a hőhullámokra, az éjszakai izzadásra, a szorongásra, a depresszióra, az álmatlanságra, az agyködre (brain fog)” - mondja Lisa Mosconi, a Weill Cornell Medicine neurológiai docense és a Women’s Brain Initiative igazgatója. "Ezek agyi tünetek, és úgy kell tekintenünk az agyra, mint egy olyan valamire, amelyre a menopauza legalább akkora hatással van, mint a petefészkekre."
A nők agya ennek ellenére bizonyos tekintetben különbözik a férfiak agyától, és erről azért kell beszélni, mert fontos az egészségünk szempontjából. Például a nőknél nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak szorongásos rendellenességet vagy depressziót, mint a férfiakat, nem beszélve a fejfájásról és a migrénről. A nők nagyobb valószínűséggel szenvednek Alzheimer-kórban, mint a férfiak.
Az agyunk másképp öregszik, és a menopauza kulcsszerepet játszik ebben a nőknél. Manapság a legtöbb ember úgy gondol az agyra, mint egyfajta fekete dobozra, amely el van szigetelve a test többi részétől. A valóságban azonban az agyunk állandó kölcsönhatásban van a többi szervvel. És talán meglepő, de a reproduktív rendszerrel való kölcsönhatások kulcsfontosságúak a nők agyának öregedési folyamatában. Ezeket a kölcsönhatásokat hormonjaink közvetítik, és tudjuk, hogy a hormonok nemenként különböznek.
A menopauzát általában a petefészkekkel társítjuk. De amikor a nők hőhullámokról, éjszakai izzadásról, álmatlanságról, memóriazavarokról, depresszióról, szorongásról beszélnek, akkor ezek a tünetek nem a petefészkekben jelentkeznek, hanem az agyban kezdődnek. Ezek neurológiai tünetek, csak egyszerűen nem szoktunk úgy gondolni rájuk. Miért befolyásolja az agyunkat a menopauza?
Nos, először is, az agyunk és a petefészkünk a neuroendokrin rendszer része. A rendszer részeként az agy kommunikál a petefészkekkel, a petefészkek pedig ugyanúgy kommunikálnak az aggyal. Tehát a petefészkek egészsége összefügg az agy egészségével. És fordítva.
PET CT-vel készült képeken jól látszik,hogy menopauza után 30%-os csökkenést látni az agy energia anyagcseréjében, amely fáradtságot, kimerültséget válthat ki.
Általánosságban elmondható, hogy ez azonos korú férfival nem történik meg. Több száz emberen végzett vizsgálataink során kimutattuk, hogy a középkorú férfiak agyi energiaszintje általában magas. A nőknél az agyi energia általában rendben van a menopauza előtt, de aztán az átmenet során fokozatosan csökken. És ez életkortól függetlenül kiderült. Nem az számított, hogy a nők 40, 50 vagy 60 évesek voltak, hanem, hogy menopauzában voltak. Természetesen további kutatásokra van szükség ennek megerősítésére, de úgy tűnik, hogy a középkorú nők agya érzékenyebb a hormonális öregedésre, mint a kronológiai öregedésre. És ez fontos információ, mert nagyon sok nő érzi ezeket a változásokat. Nagyon sok páciens meséli, hogy úgy érzik, finoman szólva is, hogy trükközik velük az elméjük.
Nagyon sok nő aggódik amiatt ilyenkor, hogy úgy érzi, hogy megőrült vagy hogy valóban a demencia útjára lépett. (Talán viccesen hangzik, de nem az.) Az igazság az, hogy az agy egyfajta átmeneten megy keresztül, időre és támogatásra van szüksége az alkalmazkodáshoz. De ha valaki attól tartana, hogy a középkorú nők esetleg alulteljesítenek, nos, megvizsgálták a kognitív teljesítményt is, és egyáltalán nem találtak különbséget férfiak és nők között a menopauza előtt és után, ezt más tanulmányok is megerősítik. Tehát alapvetően fáradtak vagyunk, de ugyanolyan élesek.
Mindezek ellenére van még valami, amire érdemes figyelni. Ahogy fentebb írtam, az ösztrogén csökkenése potenciálisan elősegítheti az Alzheimer-plakkok képződését. De van egy másik agyi szkennelés is, amely pontosan ezeket a plakkokat vizsgálja. Ez kimutatta, hogy a középkorú férfiaknak alig van ilyen. De a nők esetében a menopauza felé vezető átmenet alatt meglehetősen kismértékű növekedés tapasztalható. Nem minden nőnél alakulnak ki a plakkok, és nem minden nőnél, akinek plakkjai vannak lesz demencia. A plakkok jelenléte kockázati tényező, semmiképpen sem diagnózis.
Hogyan védjük meg az agyunkat?
A hormonterápia számos tünet, például hőhullámok enyhítésében segíthet, de a demencia megelőzésére jelenleg nem javasolt, mondja Mosconi.
Léteznek olyan egyéb dolgok is, amelyeket ma tehetünk hormonjaink támogatása érdekében, amelyekhez nincs szükség gyógyszeres kezelésre, de azt megkívánják, hogy alaposan átgondoljuk életmódunkat. Ez azért van így, mert az elfogyasztott ételek, mennyit mozgunk, mennyit alszunk vagy nem alszunk, mennyi stressz ér bennünket az életünkben, ezek mind olyan dolgok, amelyek hatással lehetnek a hormonjainkra – jól és rosszul.
Az agy az a szerv, amelyet legkönnyebben károsít a helytelen táplálkozás.
Ahogyan vannak olyan élelmiszerek, amelyek támogatják az agyi és a kognitív fittséget, vannak olyanok is, amelyek károsak lehetnek és növelik a demencia kockázatát.
Az agynak például kifejezetten szüksége van olyan többszörösen telítetlen zsírsavakra, mint például a lazacban és a dióban található omega-3, vagy esszenciális aminosavakra és glükózra vagyis egyszerű cukorra, valamint számos vitaminra és ásványi anyagra.
Ironikus módon, ha valami jót tesz az agynak, az jót tesz a test többi részének is, de ez fordítva nem feltétlenül igaz. Például az alacsony szénhidráttartalmú diéták divatosak lehetnek, de az agynak szüksége van olyan glükózban gazdag ételekre, amelyek nem emelik meg az inzulinszintet, például édesburgonyára és bogyós gyümölcsökre.
Számos diéta (értsd életmód) létezik, de a tanulmányok kimutatták, hogy a mediterrán étrend különösen támogatja a nők egészségét. Az ilyen életmódot követő nőknél sokkal kisebb a kockázata a kognitív hanyatlásnak, a depressziónak, a szívbetegségnek, a stroke-nak és a ráknak, és kevesebb hőhullám fordul elő náluk. Ennek az étrendnek az az érdekessége, hogy meglehetősen gazdag olyan élelmiszerekben, amelyek ösztrogént tartalmaznak fitoösztrogének formájában vagy olyan növényekből származó ösztrogéneket, amelyek enyhe ösztrogénként hatnak a szervezetünkben. Lenmag, szezámmag, szárított sárgabarack, hüvelyesek és gyümölcs. És jó hír, hogy az étcsokoládé is tartalmaz fitoösztrogéneket (minimum 70%-os).
Tehát a diéta az egyik módja az ösztrogéntermelésnek, de ugyanolyan fontos, hogy kerüljük az ösztrogénszintet elnyomó dolgokat, különösen a stresszt. A stressz szó szerint eltünteti az ösztrogéneket, és ez azért van, mert a kortizol, amely a fő stresszhormon, egyensúlyban működik az ösztrogéneinkkel. Tehát ha a kortizol emelkedik, az ösztrogénszint csökken. Ha a kortizol lecsökken, az ösztrogén szintje újra emelkedik. Tehát a stressz csökkentése nagyon fontos.
Az agyunk támogatása fontos feladat, és minél több nő ismeri ezeket az információkat, annál hamarabb tudjuk megdönteni a menopauza körüli tabukat, és olyan megoldásokkal is előállhatunk, amelyek valóban működnek, nemcsak az Alzheimer-kór, hanem a nők agyának egészére nézve is.
Az agy egészsége a nők egészsége.
Forrás: Dr. Lisa Mosconi
