Igen, a környezetszennyezés igenis öregíti a bőrt – elmondjuk miért!
Bőrhibák? Barna foltok? Ráncok? A környezetszennyezés lehet ezek egyik oka! Megkértük Dr. Nina Roos bőrgyógyászt, hogy magyarázza el, hogyan öregíti a környezetszennyezés a bőrt.
Hogyan árt a környezetszennyezés a bőrnek?
Számtalan tanulmány igazolta már, hogy a környezetszennyezés hozzájárulhat a korai bőröregedéshez.[1] A L'Oréal által Mexikóban és Kínában végzett kutatások azt mutatták ki, hogy a túlzott környezetszennyezés a résztvevőknél a hidratáltság csökkenését és a faggyútermelés növekedését okozta. A környezetszennyezés felel ezen túl a barna foltok kialakulásáért, valamint az ózonréteg fokozatos vékonyodása által a bőrrák kialakulásáért is. [2]
AsA környezetszennyezés önmagában is kárt tesz a bőrben, UV-sugárzással kombinálva azonban "dupla hatású”. Napsütéssel együtt a környezetszennyezés által okozott károsodás úgynevezett "fotopollúció"-vá válik [3][4], oxidációs stresszt vált ki a szervezetben, így felgyorsítva az öregedési folyamatot. Dr. Nina Roos bőrgyógyász azt mondja: "Életmódunknak jelentős szerepe van abban, hogy a környezetszennyezés hogyan hat a bőrünkre. Az UV-sugárzás mellett a cigarettafüst is okozhatja ezt a "dupla hatást", a környezetszennyezéssel együtt károsítva a bőrt."
Hogyan küzdhetünk a környezetszennyezés által okozott bőrkárosodás ellen?
UV-sugárzással vagy környezetszennyezéssel kapcsolatos károsodások esetén a helyes bőrápolás és a kiegyensúlyozott étrend javíthatnak a tüneteken. Az antioxidánsokban gazdag, például a piros bogyós gyümölcsök és a leveles zöldségek, segítenek gátat szabni a szabad gyökök által okozott bőrproblémáknak, melyeket jórészt a káros környezeti tényezők váltanak ki.
Nina szerint az arctisztítási és ápolási rutin különleges figyelmet igényel: elengedhetetlen a napi szennyeződések teljes mértékű eltávolítása a környezetszennyeződés okozta lerakódásokkal egyetemben - függetlenül attól, hogy Ön napi rendszerességgel visel-e sminket vagy sem! Így például egész évben fontos a bőr fényvédelme az UV-sugarak által okozott károsodásokkal szemben, amik - amint azt fentebb is láthattuk - fokozhatják a környezetszennyezés bőrre gyakorolt hatását. A fényvédők azonban sokáig a bőrön maradhatnak, hacsak megfelelően el nem távolítják azokat, a rossz minőségű levegőből származó méreganyagokkal együtt (LINK: Arcisztítás: amit Ön lát és amit nem) arctisztító tonikkal vagy géllel.
A hámlasztás szintén segíthet a sötét foltok halványításában, valamint segít eltávolítani az elhalt hámsejteket és a mitesszereket, amelyek gyakran fáradt, fakó megjelenést kölcsönöznek a bőrnek. A C-vitaminról is kimutatták, hogy segít megszüntetni és megelőzni a környezetszennyezés következtében kialakuló barna foltokat, ezért, ha bőre állaga vagy egyenetlen tónusa aggasztja, próbáljon ki egy C-vitaminban gazdag hámlasztót a ragyogóbb, simább bőrért. A C-vitamint tartalmazó bőrprogramok szintén segítenek a barna foltok és fakóság kezelésében, ezért érdemes kipróbálni egy olyan, kifejezetten ezen problémákra kifejlesztett terméket, mint a Vichy LiftActiv Fresh Shot antioxidáns intenzív arcápoló fáradtság ellen a fáradt arcbőr egységességéért és ragyogásáért. [5]
Sources:
[1] A Vierkötter. ‘Environmental pollution and skin aging’ [original article in German] in Der Hautarzt; Zeitschrift für Dermatologie, Venerologie, und verwandte Gebiete 62.8 (2011) pp. 577-581. [Accessible at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21656109]
[2] Goldsmith, L.A ‘Skin effects of air pollution’ in Otolaryngology and head and neck surgery 114.2 (1996) pp. 217-219 [Accessible at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/8637736]
[3] Pham, D.-M., B. Boussouira, D. Moyal, and Q.l. Nguyen. "Oxidization of squalene, a human skin lipid: a new and reliable marker of environmental pollution studies." International Journal of Cosmetic Science 37.4 (2015): 357-65. Web.
[4] Soeur, J., Belaïdi, J. P., Chollet, C., Denat, L., Dimitrov, A., Jones, C., ... & Erdmann, D. (2017). Photo-pollution stress in skin: Traces of pollutants (PAH and particulate matter) impair redox homeostasis in keratinocytes exposed to UVA1. Journal of Dermatological Science, 86(2), 162-169.
[5] Telang, P. ‘Vitamin C in Dermatology’ in Indian Dermatology Online Journal 4.2 (2013) pp. 143-146 [Accessible at: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3673383/]
A Szerkesztőség