Azok az élelmiszerek, melyek korábban kerülendőek voltak, most sem tesznek jót nekünk!
A csontritkulás három posztmenopauzás nő közül egyet érint (2).
Rengeteg tanulmány dokumentálja a metabolikus (például cukorbetegség, metabolikus szindróma), a szív- és érrendszeri betegségek (diszlipidémia, magas vérnyomás), a mellrák, valamint az csontritkulás kockázatát a perimenopauzás időszakban (1).
Számos élelmiszer segíthet, míg mások negatív hatással lehetnek az egészségünkre ebben az időszakban. A legfontosabb, hogy figyeljük az étrendünk glikémiás indexére és kerüljük a magas glikémiás indexű (GI> 65) élelmiszereket (3).
Mi a glikémiás index (GI)?
A glikémiás index meghatározása
A vércukorszint százalékos arányának növekedését mutatja ahhoz képest, mintha tiszta glükóznak megfelelő mennyiségű szénhidrátot fogyasztanánk.
Vagyis a glikémiás index azt mutatja, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintet.
A fentiek miatt hosszútávon érdemes kiiktatnunk az étrendből a feldolgozott lisztet (fehér kenyér), az alacsony rosttartalmú keményítőből készült termékeket (burgonya, fehér rizs) és a könnyen emészthető, szénhidráttartalmú ételeket (édességek, torták, sütemények, édesített italok) (5). Az étrendünknek továbbá alacsony sótartalmúnak kell lennie, mivel a felesleges sóbevitel hozzájárul a magas vérnyomás és a vizesedés kialakulásához. A jelenlegi ajánlások szerint a felnőtteknek naponta kevesebb, mint 5 gramm sót kellene fogyasztaniuk. Emiatt érdemes kerülnünk a feldolgozott ételeket, sütőport, húsleveskockákat, instant leveseket, sós harapnivalókat, például perecet, pattogatott kukoricát vagy chipset, bacont, füstölt halat és húst, pácolt és konzerv zöldségeket vagy gyümölcsöket. Kerüljük továbbá az ételek sózását is (6).
Figyeljünk a zsírbevitelre
Minden, amit megeszünk, csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Kerüljük a telített zsírokat és a transz-zsírsavakat.
Figyeljünk a kálciumra és a koffeinre
Csökkentsük a csontritkulás kockázatát, távolítsuk el a koffeint az étrendünkből.
FORRÁS:
[1]. Brończyk-Puzoń A, Piecha D, Koszowska A, Kulik-Kupka K, Zubelewicz-Szkodzińska B. Rola wybranych
składników odżywczych diety u kobiet w okresie naturalnej menopauzy – przegląd piśmiennictwa. Medycyna Ogólna i
Nauki o Zdrowiu, 2016, Tom 22, Nr 2
[2]. Rizzoli, R., Bischoff-Ferrari, H., Dawson-Hughes, B., & Weaver, C. (2014). Nutrition and Bone Health in Women
after the Menopause. Women’s Health, 10(6), 599–608.
[3]. Brończyk-Puzoń A, Piecha D, Nowak J, Koszowska A, Kulik-Kupka K, Dittfeld A, Zubelewicz-Szkodzińska B.
Guidelines for dietary management of menopausal women with simple obesity. Prz Menopauzalny. 2015 Mar; 14(1):
48–52.
[4]. Ciborowska H, Rudnicka A. (2007). Żywienie w otyłości (adipositas). Dietetyka. Żywienie zdrowego i chorego
człowieka. Warszawa. PZWL
[5]. Ukleja A. Indeks glikemiczny w żywieniu osób z cukrzycą. Polska Federacja Edukacji w Diabetologii. Magazyn
edukacyjny. Kwartał III. 2008
[6]. World Health Organisation Global Infobase. http://www.who.int/nutrition/publications/guidelines/sodium_intake/
en/
[7]. Bojarowicz H, Przygoda M. Kofeina. Cz. I. Powszechność stosowania kofeiny oraz jej działanie na organizm. Probl
Hig Epidemiol 2012, 93(1): 8-13